Andy Collins - Kiss or Death?


Sziasztok,

A Talking Blogs mai bejegyzésével egy olyan területre tévedünk, ahol minden a fan ficről, és annak különböző típusairól szól. Az idegenvezetőnk pedig nem más, mint Andy Collins, a Kiss or Death? nevezetű blog működtetője, aki úgy forgatja a tollat az ujjai között, mint a bűvész a kártyalapokat.

Andy Collins vagyok, 13 éves blogger és 24 órás fangirl. Művészetek terén tudok a legjobban kibontakozni, imádok írni és rajzolni, festeni. Állítom, hogy könyvek nélkül kihalnánk, imádok olvasni mint klasszikusokat mint a legújabb bestsellereket. Oda-vissza vagyok a krimikért, és dark-fantasykért, de egy-egy jól kidolgozott szerelmi történet is ugyanúgy le tud venni a lábamról. Egy éve rontom a levegőt bloggeren és boldogítom a népet a „művészetemmel”, ezt mind a legnagyobb elszántsággal. Belestem egy sötét gödörba, amit úgy hívnak Superwholock, amiből azóta nem tudtam kimászni, de őszintén, nem is tervezek. Időm nagy részét veszi el, hogy fangörcsölök épp az adott imádás tárgyán, személyén. (Cumbercookie szolgálatukra), Főleg fanfictionöket írok, legtöbbször meleg és halálcuki párosokról akik valószínűleg soha nem fognak összejönni.

Az oldalon több kategória is olvasható a fan fic-on belül, mint crossover, angst, slash. Hogy hogy ez a sok színüség? Kicsit olyan, mintha gyerekként bemennék a cukorka boltba és nem tudnám eldönteni, melyiket is válasszam. Merthát mindegyiket akarom. :D

Amondó vagyok, hogy kell a változatosság. Tulajdonképpen nekem is szükségem van a változatosságra, mert szerintem megbolondulnék ha 50 valahány fejezeten keresztül ugyanabban a műfajban kellene alkotnom (ezért sem fogok soha könyvet kiadni). A fanfiction műfaja megköveteli a változatosságot, én még soha nem láttam olyan ff írót, aki csak angstokat írt volna és semmi
mást, de lehet, hogy van, nem tudom.  Ezért a cukorkabolt hatást szerintem nem én hanem a műfaj érte el, de örülök ha így érzel, igyekszem :D

Cukorkabolt hatás. :D Szeirntem alkottunk egy új fogalmat. Ha-ha.
Nos, hogy az alapokról is szót ejtsünk: Mire kell ügyelni magánál a fan fic írásnál? Vannak –e aranyszabályok, amik fan fic-é teszik a  fan ficot?

Minden műfajban vannak kimondatlan aranyszabályok, de szerintem  a fanfic műfajában ez kicsit szabadabb madár hátán száll. Amit a fanfictionről érdemes tudni, hogy mindenről lehet írni fanfictiont, de komolyan, én most ott tartok, hogy Petőfi és Arany levelezései alapján írok egy Johnlock novellát. Jah, akármiről. 
Az a csodálatos ebben a műfajban, hogy teljesen kiélheted magad az imádott dolog kapcsán. És én bizonyos szabályokat nem is tudok mondani, ha nem találod el a karaktert rámondhatod, hogy OOC, ha nem a saját világukban vannak AU, szóval mindent lehet csinálni ezekkel a karakterekkel. Nincsenek olyan szabályok amik a többi műfajra ne vonatkoznának. Mondjuk, hogyha írsz pl.: Sherlock Holmesról akkor ne mondd rá azt, hogy az 1D-ről szól, ezt tudnám felhozni szabálynak.
De erről az egész fanfiction dologról írtam egy egész cikket ITT, és indítottam egy kampányt is, ha valakit érdekelne.

És mire érdemes oda figyelni mondjuk egy crossover írásánál? Mi a különbség a kettő között mind tartalmalig mind írás technikailag?

A crossover a fanfiction egyik ága, szóval annyira nem tér el a főtörzsétől a műfajnak. Amit érdemes tudni róla, hogy mivel két világ keresztezése, nagyon óvatosan kell bánni az egyensúllyal, nehogy a ló túlsó oldalára essünk. Crossovert nem csak két dologról lehet írni, lehet az négy-öt világ keresztezése is, amit tapasztalatból mondom nehéz kezelni. Oda kell figyelni rá, hogy mindenből kapjon egy kicsit a történet, ne egyikből szinte mindent a másikból semmit. Ezt szerintem nem igazán lehet elmagyarázni tapasztalatból kell érezni.
Amúgy aktuális ez a téma mert a blog első születésnapjára egy szüeltésnapi crrrrrossoverrrrrrvaganzát szeretnék rendezni, avagy egy hétig csak crossoverek lesznek minden nap.  :D

Az elmondottak alapján nem tűnik annyira veszedelmesnek ez a műfaj annak ellenére, hogy annak tűnik. Viszont itt is van egy DE. De mitől lesz hiteles? A mögöttes tartalmaktól.
Szerinted a háttérinfók kutatásának mennyire van fontos szerepe az írás során?

Ó természetesen rettenetesen fontos, akármilyen történetet ír az ember, legyen az fantasy vagy krimi, a dolgoknak utána kell nézni. (És most csendben adjunk hálát az internetnek). A fanficeknél ez szerintem még fontosabb, mert mondjuk egy 12 évados sorozatnál, mint az Odaát, elfelejt az ember dolgokat, amik fontosak íráskor. Akármit írok mindig a kutatással kezdem, az nélkül szó se lehet róla, hogy neki kezdek.

Mesélj egy kicsit a blogon látható figuráról? Ki a megalkotója? Melyik részlet mit szimbolizál rajta...stb?

Ez a fanart egy Odaát szereplőt, Castielt ábrázolja, az alkotója Sour-Purple, DeviantArtos művész.  A képet inkább csak azok értik akik nézik és ismerik a sorozatot, de röviden annyit, hogy a karakter szenvedéseit mutatja be. A kötél és a fekete erek a nyakán, lövések, vér, elmosódott névcímke, ez tulajdonképpen Castiel életét jeleníti meg egy képen. Azért ezt választottam mert Castiel az egyik kedvenc karakterem valaha, nagyon jól kidolgozott, mély személyiség. Ez a fanert meg egyszerűen annyira groteszk és bizsergető, hogy muszáj volt beállítanom a blog fejlécének.

Térjünk rá a számomra legérdekesebb karakterre: Sherlock Holmesra. Miért pont ő? Mi fogott meg Téged a karakterében, és az ő világában? Könnyű - e vele „dolgozni”? Mert ugye van egy fajta kiálllása és természete.

Sherlock Holmes karakterét kiskoromtól imádtam, egyszerűen csodálatos a gondolkodása, a tudása. Mai napig tátott szájjal figyelem akármelyik adaptációban, vagy eredeti művekben szerepel, mert nem mindenhol tudják olyan jól elkapni a karaktert, de erre a részre mindig nagy hangsúlyt fektetnek. Amit még annyira imádok benne az a ridegsége, robotszerű viselkedése, hogy megtagadja az emberi érzelmeket. Ezért olyan csodás látni, ahogy John és ő közte kapcsolat alakul ki (most térjünk el a szerelmi sorok között dologtól), érdekes látni, ahogy tulajdonképpen ez a „masina” elkezd törődni, egy másik emberrel, kötődés alakul ki közöttük, mi ez ha nem az egyik legjobb karakterfejlődés? Sherlock karakterét mindenki ismeri, Conan Doyle mestermunkát végzett, és számos remek adaptációval boldogítják a mai napig a rajongókat. Kötődök ehhez a karakterhez, nem is tudom miért, túl sok mindent nem lehet benne szeretni, igen, ez teszi olyan elragadóvá, mert nem egy tipikus hős.
Tulajdonképpen szörnyen nehéz volt vele dolgozni, sokszor kellett rányomnom az OOC plecsnit (out of character), és nem tettem nagy örömmel, az fanfiction íróknál nem akkora dicséret. Nagyon mély karakter, bele kell rázódni a jellemébe, romantikus történeteket pedig olyan vele írni, mintha azt próbálnánk elmagyarázni, hogyan mászik a hal fára.
De imádom ezt a karaktert, órákat tudnék regélni róla.

Ennél jobb hasonlatot még életemben nem hallottam. Tudom, nem kéne most könnyesre nevetni a szemem, mert tényleg egy nehéz természetű és cseppet sem hétköznapi karakterről beszélünk, aki még az író dolgát is megnehezíti. Mégis sokak kedvence, mégis van benne valami varázs, amitől szerethetővé válik. (Igen, én is rajongója vagyok).

Ha tehetnéd, találkoznál Vele? Végig járnád az akkori várost? Felpróbálnád az akkori ruha költeményeket?

Te jó ég igen! Ha tehetném ebben a pillanatban mennék Vele, vissza a káprázatos viktoriánus korba ahol minden annyira…annyira… oké ezt nem tudom rendesen elmagyarázni. Olyan szinten imádom a ezt a kort, hogy az már beteges. Első dolgom lenen elmenni egy jó kiadós várostúrára, úgy, hogy közben kezemben a telefon és összehasonlítanám, hogy milyen volt akkor és milyen most az a hely ahol épp járunk. Ez nekem úgy be van tervezve, meg kellene csörgetnem a Dokit, ő meg megjelenne a TARDIS-a és már mehetnénk is. :D És én tulajdonképpen utálom a szoknyákat, egy sincs, de azokat a gyönyörű ruhákat örömmel venném fel, még a fűzőt is bevállalnám. :D

Mesélj egy kicsit a Fél ember esetéről. Eddig ugye csak két rész olvasható a blogon, viszont azok igazán izgalmasak. Az eredeti Sharlock –ból volt –e / van-e olyan helyszín, karakter vagy gyilkosság, ami inspirált? A női karaktert, Anabellet, mi alapján hoztad létre?

Na szóval, az a drága Fél ember esete. Nagyon boldog vagyok, hogy az a két rész is tetszett, örülök, hogy valakinek igen, nekem biztos nem. Ennek csak az az oka, hogy ezer-meg egy foltot, hibát, történelmi pontatlanságot látok benne írói szemmel, de kicsit megnyugtat, hogy az olvasók ezt annyira nem veszik észre. Szóval ezzel a történettel most átírás alatt vagyok, jövőre szerintem úgy-ahogy befejezem. Én olvastam pár könyv kivételével az összes Sherlock Holmes történetet, természetesen az inspirált, hogy a BBC féle Sherlockot átrakjam a viktoriánus korba, de azonkívül semmit sem merítettem az eredeti történetekből.
Anabelle egy igen bonyolult karakter, rengeteget gondolkoztam rajta. Milyen legyen a jelleme? Hogy viszonyuljon Sherlockhoz? Alapul vegyem Irene Adlert? Mennyire legyen okos? Szóval sokat kellett piszmognom a karakterével, szerintem ő az egyetlen dolog ami sikerült a történetben szerintem jól összehoznom.

Nem, egyáltalán nem feltűnőek a foltok. Ez egy kicsit akkor olyan, mint amikor a zongorista előadás közben elront egy hangot, amit csak ő vesz észre, míg a közönség ebből semmit nem érzékel. Kíváncsi vagyok a folytatásra és, hogy milyen lesz az átírás után.

Még mindig ennél a történetnél maradva: Tegyük fel, hogy a Félig ember esete már teljesen elkészült. Ha a saját olvasód volnál, írnál –e fan ficot erről? :D

Erre a válaszom határozottan nem. El sem tudom képzelni, hogy valaki fanfictiont akarna írni róla, nekem ez abszurd :D

Meglepő a válaszod. Miért gondolod így? Mert az előbb említett foltok miatt nem érzed annyira jónak?

Igen, ahogy mondod. Van az az alapelvem, hogy csak akkor tudsz jó fanficet írni, ha az alapanyag is jó. Bár láttam már példákat amik megdöntik ezt, de én kitartok mellette. Egyszerűen nem érzem elég "méltónak" a történetemet, hogy fanficet lehessen róla írni, pontosan ezek miatt a foltok miatt. Persze, én mindent, amit kiadok a kezeim közül, pár kivétellel, nem érzem valami jónak, de ez már csak az én negatív önbecsülésemnek tudható be :D

Na és mik a tervek a közel jövőre?

Végeláthatatlan számú novella, amíg van erőm írni. És pár hete már dolgozok egy hosszabb Odaát au-n, amire már most nagyon büszke vagyok (pedig még az első fejezet sincs kész) annyi munkám volt eddig benne, ilyen művész lelkeknek ajánlott, romantikus történet lesz, egy festő és egy író főszerelésében. Meg ugye hamarosan itt a blog szülinapja, próbálok sok különlegességet hozni. előtte meg karácsony ez azt jelenti olyan novellák lesznek a főszerepben. Hát mit ne mondjak elég sok dolgom lesz decemberben, örülök ha túlélem :D

Nekünk, olvasóknak, csupa jó hír ez a rengeteg terv, amiket majd ITT, ITT, ITT lehet olvasni. De addig is érdemes benézni Andy-hez, mert számos remek történetet írt már és tett közzé az oldalán.

Előre is boldog születésnapot a blognak, és még több ilyen sikeres évet kívánok.

Szeretettel:

Brukú
Share:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az írás számomra:

Az írás számomra:
"Írás közben nincs ítélkezés, se szégyen, csakis szabadság. Amint a toll a papírhoz ér, egy pillanatra szabad vagyok." Jessica Sorensen

Fordító

Chat

Írós és történetes blogok hirdetései